Néha tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk ugyanolyan fontosak másoknak, mint ők nekünk. Csak ígérgetik a: "majd jövök" meg a "majd találkozunk" meg "elmegyünk ide-oda" meg "majd kereslek" vagy egyáltalán "számítasz valamit". Mert ha valaki azt akarja, hogy jelen legyek az életében, az helyet csinál benne. Nem kellene megküzdenem a helyért. Ha olykor megbánt, nem indokot, kifogást keres a tettére, hanem bocsánatot. Talán jóhiszeműen vagy tudaton kívül, de még mindig elhiszek, akármilyen kifogást, magyarázkodást, de már tudom nem a szavak, hanem a tettek beszélnek. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon