Sosincs
késő egy kapcsolatnak. Nincs olyan, hogy elmúlt, elhalványodott. Az érzések mindig ott lesznek az ember lelkének legmélyén és ez
így van jól. Talán csak egy megfelelő szikra, egy tökéletes
pillanat kell, hogy felkeljenek tetszhalott állapotukból és
ekkorra talán már sokkal erősebbek is lesznek, mint valaha voltak.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?

Megjegyzések
Megjegyzés küldése