Várok én türelmesen. Csak közben telhetetlennek meg önzőnek érzem magam - talán az lettem. Aztán most nem tudom, hogy ez jó-e vagy sem. Azt tudom csak, hogy nyavalygok - talán a semmiért - de most akkor is rossz egyedül. Közben azt gondolom, hogy talán nem kell péntekig várnom, hogy lássalak. Addig is félmondatokban beszélünk meg öt perc hívásokban. Én próbálok nem elsüllyedni ebben a bánatos érzésben. (Forrás: Cseresznyeszem)

Megjegyzések

  1. köszönöm, hogy minden írásomhoz odateszed forrásnak a blogom :) nagyon sokat jelent ez nekem!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon