...mennyivel nehezebb szeretni valakit, aki nem átlagos, aki különleges, aki reménytelen, aki éppen hogy csak rád néz, aki ezek ellenére tökéletes, akinek már a látványa is gyönyörködtet. Aki minden érzékszervedre hat. Aki sose lesz a tiéd. És ez azt hiszem, így van jól. Mert nem inspirálhat valami, ami a tiéd. Csak a rajtad kívülálló dolgok késztethetnek téged alkotásra. Nagyszerű dolog a beteljesülés, semmihez sem fogható. De mi történik a résztvevőkkel utána? Megmarad a szenvedély?