Egyetlen út van. A boldogság, a kiteljesedés, az, hogy rád találnak azok a pillanatok, amik kiszíneznek mindent, olyanra, ami a célodhoz visz. Előre, tovább, egészen addig, amíg el nem jutsz a helyedre, oda, ahova születtél. Persze rögtön nem kaptad meg, rögtön nem raktak oda, de az élet mindig adta a jeleket, te meg hallgattál rá. Ha volt eszed. Megteheted, hogy elhessegeted az érzéseidet, és úgy teszel, mintha nem is lennének, de semmi értelme. Egy ronccsá válnál, olyanná, aki nem mer elég mélyre hatolni magában, aki nem mer elég nagyot álmodni, aki nem mer a helyére kerülni. Pedig csak ennyi dolgunk van. Indulj el, menj előre, találd meg a helyed, mert hidd el, mindenkinek megvan a maga helye. Mindenki okkal jött, de nem elég rájönni az okra. Rá kell szolgálni, hogy abban is élhess, ami a tiéd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon