Engedd
el. Ne ragaszkodj semmihez, hagyd, hogy az Élet mindent az útjára
pakoljon. Ha nem követelőzöl, ha nincs kapkodás, tökéletesen
összerakja a következő lépéseket, neked csak bíznod kell benne,
és lépni nagyokat. Ne legyen energiád kontrollálni a jövőt,
vagy a következő lépést fürkészni. Nem megy, és nem is fog
menni, ne is akard, hiszen az nem a te dolgod. Annyi kell csak, hogy
hallgass az érzéseidre, azok után menj, és tudd, hogy az Élet
majd szépen hoz mindent, ha pedig élvezed a pillanatot, és nem a
következőn agyalsz, minden a helyére fog kerülni, mert bízol
abban, hogy ez nem is lehet másképp.
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?

Megjegyzések
Megjegyzés küldése