Nehéz volt hirtelen egy olyan világba csöppenni, ahol te már nem vagy. Egyedül, magányosan, magamra utalva. Nehéz volt felejteni, mosolyogni, amikor a legjobban fájt, de sikerült. Rájöttem, hogy nincs olyan ember és tárgy, akit és amit nem tudunk pótolni, és megtanultam, hogy a helyzetet, amiben folyamatosan csak szenvedünk, a szomorkodás és bosszúskodás helyett meg kell tanulnunk elengedni! És ez bizony nem könnyű. De idővel rájövünk, hogy nincs az a pénz, és nincs az a tárgy, amellyel a boldogságunkat megvehetnénk, mert az igazi boldogsághoz őszinte és igaz szív is kell. Az egész csak rajtunk múlik. Ha elhagyjuk a múltat, azzal esélyt adunk valami újnak, ami talán majd sokkal több boldogságot ad. Viszont ezt soha nem tudhatjuk előre. Kockáztatnod kell, mert csak úgy nyerhetsz meg mindent.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon