A
véletlen hozta őket: a legszebb perceket, a betoppanásokat, a
meghatározó találkozásokat, a nagy pillanatokat, öleléseket,
egymásra találásokat. Azokat, akik észrevétlenül,
megjósolhatatlanul toppantak be az életedbe, teljesen átrajzolva
azt, időről-időre eltűnve, majd visszakúszva a mindennapjaidba.
A nagy percek csak úgy jönnek. Ők azok, amikre majd évek múlva
is emlékszel, amik többé tesznek, hiszen színt varázsolnak az
életedbe. A pillanatokat nem tervezzük, ahogy a boldogságot sem -
az csak úgy megtörténik, az Élet hozza, alakítja, te meg vagy
megéled, vagy nem. Ellenkezhetsz, szabadkozhatsz is, de akár
egyszerűen csak beleengedheted magad a pillanatban, ami úgysem jön
vissza újra.
A szeretetet egy dolog öli meg: az, ha látni akarod, hogy holnap is élni fog-e. Ne törődj vele, ne akard tudni, ma éld meg. Ma merülj el benne, és ma élvezd. Ne érdekeljen, hogy lesz-e holnap, vagy mi lesz, ha nélküle maradsz, hiszen igazából sohasem hagy magadra. Mindig ott lesz körülötted, csak észre kell venned és merni érte nyúlni. Kinyitni a szíved, meg hasonlók... Ne görcsölj rá az érzelmekre, mert ez az egyetlen dolog, ami meg tudja őket gyilkolni. A szívecskéket. ( oravecz nóra )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése