Felébredek, szomorúan nézek utánad, mert minden, amik voltunk és lehettünk volna, az most eltűnik, nekem pedig már semmi erőm az emléked után futni. Már nem tudok mosolyogni, én elveszett lettem, mert odaadtam neked a szívem. Menekülnék innen, elmennék messzire, de itt maradok, magammal maradok, nélküled maradok.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon