Tanuld
meg addig élvezni, amíg tart. Ha el tudod fogadni azt, hogy minden
csak addig tarthat, ameddig kell, akkor egy percig sem fogsz
szomorkodni. Minden egyes pillanatáért hálát adsz, mert sokaknak
egy pillanatra sem adódik meg az, amit te átélhetsz akár nyolc
percre, akár többre. Nem kell több – ne követelőzz. Lehet,
hogy nem is vinne előre. Az sem kizárt, hogy nem ettől leszel
boldogabb. Hagyd, hogy az Élet megmutassa, hogy ő miért jött.
Hogy mi a feladata, hogy miért került az utadba. Lehet, hogy többet
nyújt azzal, ha nem rögtön kéz a kézben másoknak szerelmet
tettetve jelentek meg előttük csak azért, mert ez így szokás.
Nem. Nem az. Hagyni kell, ha lángol, meg kell élni minden
pillanatát, de el kell tudni fogadni, ha vége van, és ennyi volt.
Tovább kell lépni. A nagy lángnak az a veszélye, hogy idővel
saját magát emészti fel – szóval csak óvatosan. Ha berobban az
életedbe, és majd megőrülsz, akkor egy picit mindig hátrálni
kell. Megélni, élvezni, de higgadtan, nem hagyni, hogy elvegye az
eszed az a valami, ami lehet, hogy két nap múlva már el is múlik,
vagy legalábbis kristálytisztán megmutatja, hogy mi volt az oka
annak, hogy ő bizony megjelent. Persze sokaknak ez megy a
legkevésbé, így a kezdeti láng illúziójába burkolva égetik a
lelküket a hamis képpel akár hosszú éveken át. Pedig erre nincs
szükség.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése