Úgy tartja a mondás,hogy mindnél többet várunk valamire/valakire,annál jobban értékeljük. Ez így szép és jó...De mi van azokkal a napokkal,amikor belehalsz minden egyes pillanatba?Mikor már nem is a cél érdekel és már nem is annyira fontos,csak hogy vége legyen a harcnak;és amikor eléred a célt,mivel találod magad szembe?Nem azt kapod amire számítottál és amiért annyit szenvedtél. De nyugtasson az a tudat,hogy legalább igazán tudtál küzdeni. Ez mutatja hogy ember vagy!