Biztos vagyok benne, hogy benned is ott van a hős. Az, aki akkor is
harcol, amikor senki sem tud róla. Hiszen az igazán nagy harcok nem
mások előtt zajlanak, hanem mélyen, legbelül. Olyan csatákat
vívunk, amikről mások talán nem is tudnak, hiszen nem érzékelik,
mi meg inkább megtartjuk őket magunknak. Azt hiszik, hogy ismernek,
de csak a felszínt látják. Ítélkeznek, közben semmit sem
tudnak. Nem látják azokat a könnycseppeket, amik meg sem
születnek, csak belülről kínoznak. Ők bizony a legalávalóbbak.
Szétrombolnak mindent benned, fájdalmat okozva, miközben soha nem
születnek meg.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
...hogy léptél túl kettőnkön? hogy mondtál le rólunk? Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem tudom hogy csináljam. Nem tudom hogy felejtselek el. Képtelen vagyok. Azt mondják felejteni áldás. Te is így gondolod? (...) Hogyan is felejthetnélek el? Amikor a szívemben élsz. Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed. De nem számít, bármit is teszek el kell hogy felejtselek. De ha már nem leszel velem, önmagam maradhatok? Vagy örökre elveszek?
Ha tudnád mennyire hiányzol nekem.(...) Egy élet alatt sem tudnám elfelejteni. Elengedtem a haragomat, ahogy a bosszúvágyat is. Elfogadtam mindent Nihan. Mindent. Ez a kéz hozza el nekem a fényt és ez mutatja az utat. 10 percre visszakaptam az életem. Átjárta a szívem a szeretet. És erről nem fogok lemondani. Nem érdekel jó-e vagy rossz, amit teszek. Nem számít, hogy mit rejt számomra a jövő. Ez az én utam. Nem figyelek a bátortalan szavaidra, mert a szíved értem üvölt. Értem hullnak a könnyeid. És ha az életembe kerül is, megvigasztallak. Mert tudom, hogy engem akarsz. És harcolni fogok érte. Ahogy te is harcolni akarsz.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése