Láttam
embereket megcsalva, elhagyva, átverve, remény fosztva tettetve,
hogy jól vannak. Idős vagy fiatal, férfi vagy nő. Nincs
különbség. A szerelem nem válogat, ahogyan a csalódás sem.
Lélektelenül bóklásznak fel s alá az utcákon, akár a
szellemek, csak önmaguk árnyékai. Nem árad belőlük többé a
melegség. Kívánják a törődést, s egy-egy lopott órára tán
meg is kapják. Becsapván magukat azt hiszik, hogy ez elég, így
védve maradhatnak. A szeretet, mint illúzió, s annak csak
foszlánya gomolyog a lélektelen testek között. Az ember tán
kielégül pár órányira, de aztán újra érzi azt az émelyítő
éhséget, így ragadván benn egy örök körforgásban. Viszont
hiába az éhséget csillapító morzsák, ha közben mindvégig
fázik a lélek.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése