Hogy
mire szeretnék emlékezni, ha majd ráncos, remegő kézzel nyúlok
a csésze kávém után egy meghitt hajnalon? Jelentéktelennek tűnő
mozdulatokra. Másodpercekre, amik alatt a mennybe repítettél aztán
meg a pokolba löktél. Az első pillanatra mikor megkívántalak, az
érintésedre,és, ahogy a testemmel bántál-mint mikor a zenész
simogatja a hangszerét...az illatodra, amit mindig éreztem, ha
vágyakozva csókoltam ott a füled tövében,azt a picike pontot. Az
útra akarok emlékezni, ahogy eljutottam hozzád és a sötét
percekre, mikor a saját gonoszságommal vívtam csatát! Az
akadályokra, amik valahogy sosem akartak elfogyni, mert mire
legyőztem az egyiket, már várt rám a következő! A küzdelmeimre,
a kétségbeesett lélegzetekre, mikor zihálva kerestem a kiutat, és
nyugalomért könyörögtem Istenhez. Arra akarok emlékezni, hogy
ember voltam, hogy nő voltam, szerető, vágyat keltő édes
kísértés, máskor meg harcos katona, üvöltő fenevad. Arra
akarok emlékezni, hogy mindent igazán megéltem. Mindent, amit csak
kaptam az élettől!
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
imádom az írásait annyira jók, gyönyörű, tehetséges vagy. Úgy elbeszélgetnék veled, megismernélek szívesen. Akinek ilyen gondolatai vannak és így ki is tudja fejezni őket, az zseniális személyiség lehet. Remélem egyszer tényleg lesz rá alkalmam. Lenyűgözöl.
VálaszTörlésez igazán jól esett reggel. :) de ezek nem az én írásaim, örülnék ha így meg tudnám fogalmazni a gondolataimat. szerencsére vannak emberek, akik tényleg ennyire tehetségesek, így én is át tudom itt adni a gondolataimat, érzéseimet. e-mail címet találsz az információ menüben, ha úgy gondolod. :)
VálaszTörlésAz email címet, az ismerkedésre írtad? :)
TörlésIgen. :)
Törlés